Hallottam, ahogyan egy kollégám azt ecseteli egy édesanyának, akinek a gyermekének vizes orrfolyása és szemviszketése volt, hogy ilyen kicsi gyermekeknél  (3 éves) kizárt az allergiás eredet… Biztos ez?  Nyilván nem.

 

Ebben a bejegyzésben arról írok, hogy mik a lehetséges légúti tüneteket okozó allergének, milyen tüneteket okozhatnak, hogyan lehet diagnózishoz jutni. A következő bejegyzés pedig arról fog szólni mit tehetünk szülőként az allergiás légúti tünetek csökkentése érdekében, majd egy 3. bejegyzés is kapcsolódni fog az előző kettőhöz, ahol a gyógyszeres kezelés lehetőségeiről lesz szó.

MIKOR MI

A 4-6 éves korosztály között a pollenallergia gyakrabban jelenik meg, míg fiatalabb gyermekek között az indoor, vagyis lakáson belül jelenlévő allergének által okozott megbetegedés a gyakoribb.

Ha a polleneket vesszük érdemes tudni, hogy a magyarországi éghajlati viszonyok között az allergiás szezon már februárban elkezdődhet, a kora tavasszal virágzó fák (mogyoró, nyír, éger, kőris) pollenjei miatt. A főszezon áprilistól júliusig tart, amikor a füvek és egyes gabonafajták (rozs, kukorica) már tartósabb és súlyosabb tüneteket váltanak ki. A gyomok (mint az ürömfélék, útifű, parlagfű, csalán) augusztustól októberig tartják fenn az allergiás szezont.

 

HONNAN TUDJUK, HOGY BIZTOSAN ALLERGIA?

Íme a kínzó tünetek mint:

• vizes orrfolyás
• tartós orrdugulás, következményes szájlégzés (bambuló arc)
• horkolás
• viszketés – orrnyálkahártya, torok, szájpadlás, fül
• orrdörzsölés
• gyakori tüsszögés
• torokköszörülés, köhécselés
• gyakoribb náthák
• fejfájás (ez a legtöbb gyerekbetegséggel járó tünet, miért is pont az allergia nem okozná…)
• kisebbeknél bőrtünetek: súlyos dermatitis (bőrgyulladás) hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valamilyen allergia van kibontakozóban

Amennyiben allergiás rhinoconjunctivitis-ről beszélünk, azt szép magyar nyelven allergiás orr-és kötőhártyagyulladásnak hívjuk és főként a pollenallergiák (fű/fa/gyom) okozzák:

• szemviszketés
• szemvörösség (mindig kétoldali).

A gyakorló allergiások ismerik a „keresztreagáló anyagokat”.  Mit is jelent ez a kifejezés? Egyes pollenallergiás betegeknél bizonyos zöldségek, gyümölcsök (keresztreagáló anyagok) elfogyasztásakor egy un. orális allergia szindróma léphet fel: ajakduzzanatot, száj-torokviszketést okozhat.

Amennyiben egyértelműek a tünetek megvan a diagnózis. Ha pontosan tudni akarjuk, hogy mi okozta, akkor érdemes az allergia eredetének kivizsgálását megkezdeni.

MITŐL?

4 éves kor alatt gyakoribban az un. indoor (lakáson belüli) allergének:

1. poratka
2. madártoll (párnák)
3. penészgomba
4. házikedvencünk szőre 🙁
5. rovarok

Hatéves kor felettieknél gyakoribbak az outdoor (házon kívüli) allergének, melyek főként éjjel és reggeli, hajnali órákban okoznak erősebb tüneteket:

1. fű
2. fa
3. gyom
4. kültéri penész.

 

A DIAGNÓZIS NEHÉZSÉGEI

Szülőként először nem allergiás eredetre gondolunk, hanem náthára, felső légúti fertőzésre. Sőt 5 éves kor alatt az gyermekorvosnak sem mindig egyértelmű, hogy egy akut fertőzés indul éppen vizes orrfolyással, vagy allergia kezd kialakulni. Sokszor a kórlefolyás segít elkülöníteni, hogy miről van szó.

Segíthetik a diagnózist, ha a szülő megfigyeli az alábbiakat:

 

• Az orr/szemviszketéses tünetek nem vírus fertőzésre utalnak, ha ezek egyértelműen jelen vannak, akkor könnyebb a dolgunk.
• A szemgyulladásnál fontos kiemelni, hogy ilyenkor nincsen sárga váladék a szemekben, inkább csak vörösebb mindkét szem és viszket.
• Figyeljük meg:

helyhez kötötten erősebbek, vagy gyengülnek a tünetek az orrváladék színét megjelenik-e éjjelente horkolás.

A diagnosztikát az is megnehezítheti, amikor az allergiás folyamat felülfertőződik és akkor valóban egy másik típusú immunreakció IS létrejön. Továbbá pollenallergiának, vagyis évszaktól függő allergiának tűnik egy állatszőr allergia, mivel a tünetek tavasszal jelennek meg a sok vedlett állatszőrtől, majd ősszel erősödnek, amikor több időt tölt a házban az állat és gyermek. Továbbá úgy tűnik, mintha évről évre rosszabb lenne a pollen számlájára írt allergia, pedig valójában lassan kialakuló állatszőr allergiáról van szó.

A légúti panaszokat okozó allergéneket egészen pontosan Prick-teszttelazonosíthatjuk, ami egy bőrteszt és az a lényege, hogy az allergéneket (fű, fa, gyomfélék, macska-kutyaszőr, penészgomba, házi poratka) apró tűszúrással juttatják az alkar bőrének felületes rétegeibe, ahol vagy kiváltanak allergiás reakciót, vagy nem. Az allergiás reakció a bőr viszkető pirossága többnyire. Ennek átmérőjét pontosan cm-ben megadva mérik le bizonyos idő eltelte után. Az USA-ban már 6 hónapos kortól végeznek ilyet, míg hazánkban intézménytől függő, 2-4 éves kortól vállalják, allergológus szakorvos javaslatára. 2-3 éves kor alatt a bőr életkorból adódó, nem megfelelő válaszadó képességét is mérlegelni kell, illetve az ilyen pici gyermekek nem biztos, hogy képesek együttműködni egy olyan teszthez, ahol az alkarra sok pici tűszúrást mérnek. Ezután persze már „csak” várni kell a reakcióra, de lássuk be, ez a teszt együttműködést kíván a gyerekektől, amire viszont életkorukból adódóan a fiatalabbak kevésbé képesek.

Vérvétel útján is tájékozódhatunk, hiszen allergia fennállása esetén a vérképben az eosinophilek száma és aránya megemelkedik (4% fölé), de ez nem specifikus, ettől még nem tudjuk mire allergiás csemeténk. A szérum összes IgEszint szintén nem alkalmas az allergiás rhinitis diagnózisára, mert lehet valaki allergiás normál összIgE szint mellett is. Az allergén specifikus IgEszint meghatározás már érdemi választ adhat célzottan vizsgálva.

Számos intézménynél lehet hatalmas számú allergénre vérvételes tesztet készíteni.

Általában itt az a marketing, hogy csak egy cső vér és 50-100 (többnyire ételallergiáknál jellemző ez) allergént megvizsgálnak. Ez szinte mindenkiben azt az érzetet kelti, na ez ám az alapos, mindenre kiterjedő vizsgálat, ide vele. Mivel ezek a tesztek – mint ahogyan egy teszt sem 100%-os specificitású és szenzitivitású – magában hordozzák a fals pozitív eredmények lehetőségét, vagyis könnyen lehet, hogy valakinek a teszt pl. dióallergiát mutat ki, de valójában semmi baja nincsen a diótól, de az is lehet, hogy az allergia kialakulásának 2. stádiumában van, vagyis a gyermek már szenzibilizált, allergiás tünetei lesznek majd valamikor, de még nincsenek. Ugyanakkor lehetnek fals negatív eredmények is, amikor nem mutatható ki a vérvétellel semmi, de „a diós süti után mindig viszket a szájpadlásom”.  Így én azt javaslom, a klinikai tüneteket figyeljük meg jó alaposan és ezt követően mindenképpen szakemberrel történő konzultációk után fektessünk csak költséges vizsgálatokba. Allergia „szűrést” sem én, sem allergológus szakemberek nem javasolnak.

Modern diagnosztikus módszer a molekuláris allergia diagnosztika, amelynek rövid lényege az, hogy nem az allergiát kiváltó anyag teljes kivonata, hanem annak egyes összetevői ellen irányuló IgE szinteket határozzák meg. Ez elengedhetetlen az oki terápia tervezésekor.

Fontos tudni, hogy amikor a masszív egyértelmű allergia zajlik, a kezelés első lépcsőfokán kisgyermekeknél 2. generációs antihisztamin típusú szert adunk leggyakrabban. Ilyenkor nem végeznek az allergológusok Prick-teszteket, hanem 5-7 nap gyógyszermentesség és az allergiás tünetek alábbhagyása szükséges a vizsgálat elvégzéséhez.

 

MIK LEHETNEK A KÖVETKEZMÉNYEK?

Amennyiben nem kezeljük, vagy nem megfelelően kezeljük, akkor alakulhat ki az alábbi 4 eltérés.

Ha nem egyértelműek a tünetek és folyamatosan visszatérő fertőzéses eredetűnek gondoljuk a náthás tüneteket, középfülgyulladásokat, pedig allergia áll a tünetek hátterében.

1. Felül fertőződéses arcüreggyulladás
2. Orrcsepp-függőség
3. Krónikus középfülgyulladás
4. Kialvatlanság és annak minden következménye és hatása a viselkedésre
5. Külön csoportban tartozó következménynek vettem az asztma kialakulásának magasabb rizikóját a közepesen súlyos vagy súlyos (ARIA ajánlás definíciója szerint) allergiás rhinitises gyermekek körében. Azért, mivel a legtöbb kezelés nem befolyásolja, nem csökkenti a rizikót. Egy jól kezelt allergiás rhinitisből is bármikor asztma fejlődhet ki. DE! Vannak már olyan tanulmányok, melyek azt mutatták, hogy az oki terápia (allergén specifikus immunterápia) viszont csökkentheti a későbbi asztma kialakulásának esélyét, de erről egy másik bejegyzésben fogok írni bővebben.

 

MIT TEHETÜNK?

Három dolgot:

1. Elkerülés, az allergén koncentráció minimálisra csökkentése
2. Gyógyszeres kezelés
3. Allergén specifikus immunterápia.

Ezeket a lehetőségeket részletesen kifejtem majd a következő bejegyzésemben, maradjatok velem 🙂

 

Források:

Bittera István és mtsai: Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez 2001.

Pediatric allergic rhinitis: https://emedicine.medscape.com/article/889259-overview(2018)

Lizanne Noronha és mtsai: Diagnosis and management of allergic rhinitis in children. Presciber (2017)

Dr.Éliás Tünde: A pollenallergia és kezelési lehetőségei gyermekeknél. Gyermekorvos Továbbképzés XIX.évf.4.szám 184-188.

 

Borítókép: Mitch Kesler fotója a Pexels oldaláról