Miért kell otthon maradni 10 napig a gyerekkel?
Csörög a telefon (mindkettő egyszerre).
„Jó napot Doktornő! A Marcinak folyik az orra és fáj a torka.”
„Mióta?”
„Tegnap este óta.Tudom még korai, de szeretnék érdeklődni, mi a menet most, mit kell tennünk. Mehetünk játszótérre, nagyihoz, ha jó a közérzete?”
“Mivel egyelőre nem tudjuk, hogyan fognank alakulni Marci tünetei és mi a legvalószínűbb diagnózis, ugyan karanténban nem kell lenni, de játszóra és nagyihoz 1-2 napig ne menjen, persze levegőzni lehet.”
Ez a párbeszéd napjában nagyon sokszor elhangzik. Egy mondat kivételével: “Mehetünk játszótérre, nagyihoz, ha jó a közérzete?” Ezt sajnos senki nem kérdezi meg, hanem megy. Pedig jobb lenne megbeszélni.
Azért készítettem ez a bejegyzést, hogy aki olvassa a tél további részében már fogja tudni, mi a menet most.
Tehát 10 nap otthon? Miért?
Több oka is van, attól függően, mi az alaphelyzet.
- Ne terjesszük tovább a betegséget a közösségben!
Ha mintavétellel bizonyított COVID-19 fertőzés áll fenn, az első tünettől számítva a 10. napon (ha a 8.9.10. nap már tünetmentes nap) a fertőzőképesség közelíti a nullát, élő továbbadható vírus már nagy valószínűséggel nincs a szervezetben. Ez a karantén idő. Más a helyzet, ha nem válik tünetmentessé valaki a 10. napra.
2. Lehet kovidos lesz a csemete az elkövetkező 10 napban.
Ha szoros kontakt a gyermekünk (általában osztálytárs, pedagógus, ha éppen nem a szülő az igazolt kovidos), akkor is karanténba kerül, amely egy 10 napos otthoni megfigyelés, hogy jelentkeznek-e a betegség tünetei. Nem lehet játszóra menni, nagyihoz, sehová. Tényleg sehová. A jelenlegi magyarországi eljárásrend 10 napban határozta meg, azt az időtartamot, amíg nagy valószínűséggel ” kijöhet rajtunk is a betegség”.
- Diagnózis-születési idő
Ha nem tudjuk az első tünetnél, hogy COVID-19-e, vagy éppen más. Fontos leszögezni, ez nem karantén és nem is biztos, hogy 10 napig tart, de itt is 3 tünetmentes nap után engedhetjük vissza jó szívvel a gyermeket a közösségbe. Az időbeli tünet lefolyás kifejezetten fontos információkat hordoz, egy diagnosztikus eszköz számunkra. A diagnózis alkotás sohasem fekete-fehér. Az elkülönítő, vagy differenciáldiagnosztika az „agyalás” része.
A tünetek átfedése (lsd.: táblázat lent) segíthet megérteni, miért nem egyszerű a diagnózis kategorikus kijelentése.
A 10 nap abban is támaszunk, hogy lássuk „hová megy a kórkép” hogyan bontakoznak ki, vagy szűnnek meg tünetek. Biztos azt is sokan tudjátok, hogy a tipikus ízérzés-és szaglásvesztés a 3.-5. napon jelenik csak meg legtöbbször. Lehet az első két nap náthás tünetek voltak csak, de az IDŐben kibontakozó tünetek mutatják meg, hogy ez most bizony nem a közönséges nátha.
Az alábbi táblázat kiválóan szemlélteti azt, milyen színes a mi hivatásunk. Ugyanakkor, ha csak a tünetek felsorolása lenne, mint diagnosztikus eszköz nagy bajban lennénk. Hiszen nincs az az orvos, aki egy átfedő tünetfelsorolásból elkülöníti az alábbi 4 kórképet: közönséges nátha, COVID-19, Influenza, eddig nem diagnosztizált légúti allergia.
11 tünet mentén mutatja a táblázat a COVID-19, influenza, közönséges megfázás és légúti allergia sajátosságait.
Igaz az is, vannak totál egyértelmű történetek, de azért nem ez a jellemző.
| TÜNET | COVID-19 | INFLUENZA | MEGFÁZÁS | LÉGÚTI ALLERGIA |
| LÁZ | Gyakori | Gyakori | Ritka | Nem |
| FÁRADÉKONYSÁG | Gyakori | Ritka | Néha | Gyakori |
| TÜSSZÖGÉS | Nem | Nem | Gyakori | Gyakori |
| MOZGÁSSZERVI FÁJDALOM | Néha | Gyakori | Ritka | Nem |
| ORRFOLYÁS, ORRDUGULÁS | Néha | Néha | Gyakori | Gyakori |
| ÍZ – ÉS SZAGLÁSVESZTÉS | Tipikus | Ritka | Ritka | Ritka |
| NEHÉZLÉGZÉS | Tipikus | Ritka | Ritka | Ritka |
| FEJFÁJÁS | Gyakori | Gyakori | Ritka | Néha |
| HASMENÉS, HÁNYÁS | Néha | Néha | Nem | Nem |
| TOROKFÁJDALOM | Néha | Néha | Gyakori | Ritka |
| KÖHÖGÉS | Gyakori (száraz, néha fájdalmas a mellkas) | Gyakori | Ritkán | Gyakori (nem fájdalmas) |
Miért KELL tudnunk, hogy mi okozza a tünetet, a vírusra úgysincs terápia, nem?
Valóban sokszor mantrázzuk a szülőknek, hogy „ez vírus fertőzés, nem kell antibiotikum, az csak a bacik ellen hatásos”. Ritkán kapunk kezelést egy influenzára is, ki kell feküdni, legyen fájdalom-és lázcsillapító otthon. Ugye? Ugyanakkor bár enyhe COVID-19 otthoni ellátásban valóban nem használunk spéci szereket, a kórházi ellátásra szorulóknak többféle gyógyszeres terápia rendelkezésre áll (azithromycin, szteroid, remdesivir, favipiravir és még sorolhatnánk).
Teljesen más „szuperereje” van a SARS-CoV2-nek, mint egyéb már kiismert légúti vírusoknak és bár a megjelenése lehet hasonló, de a szövődményei sokkal eltérőbbek (erről egy korábbi bejegyzésemben olvashatsz részletesen). Tehát jelenleg igenis fontos tudnunk, hogy COVID-19 áll-e a légúti tünetek hátterében. És nemcsak a kezelési módok, a jövő tervezése (sportolók) miatt, hanem szeretteink miatt is, akik lehet féllábon kihordanak egy közönséges náthát, de egy COVID-19 betegséget már nem valószínű. Szóval tudnunk kell.