Sokszor bármilyen allergén elkerülő spéci praktikát is követünk, ezek nem elegendőek, vagy nem is tudjuk őket végrehajtani. Ilyenkor jön a gyógyszeres kezelés. Amiről ebben a bejegyzésben nem lesz szó, az az allergén specifikus immunterápia, az egy nagyobb téma, külön foglalkozom vele.

A legenyhébb szerektől kezdve mutatom be a lehetőségeket.

Fontos a legelején megemlítenem, hogy  a kezelést mindig az alapellátó gyermekorvossal vagy allergológussal megbeszélve, ajánlása szerint végezzétek. Önálló kezelés megkezdését a blog bejegyezések adta információk alapján nem javasolok. Ezek a bejegyzések azért készülnek, mert a rendelésen ilyen nagy terjedelmű tájákoztatásra nincsen lehetőségünk, ennyi információt nem tudunk megosztani a pácienseinkkel, ezért mintegy mankóként szolgálhatnak annak, aki a témában a jártasságát szeretné növelni.

Vágjunk akkor bele! A kezelés típusát a tünetek súlyossága (enyhe, közepes, súlyos) és a fennállás gyakorisága (egy hét alatt hány nap van tünete, vagyis átmeneti vagy tartós) határozza meg. Enyhe az allergia, ha normálisan tud aludni a gyerek, a sport és napi aktivitását, tanulást nem befolyásolják a tünetek. Közepes és súlyos allergiának nevezzük, ha a fentiek valamelyikét, vagy mindegyikét károsan befolyásolja. Tartós az allergia, ha egy hét alatt legalább 4 napon át fennállnak a tünetek és legalább 4 héten át ez ismétlődik.

Antihisztamin tartalmú szerek

Bizonyára a legtöbben közületek a Fenistil cseppet ismeritek, mert régen „nagyon divatos” szernek számított. Igen, ez is antihisztamin, de első generációs, vagyis jelentős álmosító mellékhatása van, ugyanis a központi idegrendszer hasonló, H1 receptoraira erős hatással van, ami álmosságot idézhet elő. Mind ezek mellett szájszárazságot és étvágynövekedést is okozhat és napi háromszori adagolása szükséges. Na meggyőztelek, miért ne?

Egy szó, mint száz a Fenistil cseppnek már leáldozott, az allergiák korszerű kezelésének nem része, kifejezetten második generációs antihisztaminokat alkalmazunk.

Bemutatok néhány második generációs szert Nektek (mivel nagy a választék, nem vénykötelesek, így nehéz lehet választani, hogy melyiket próbáljuk ki), amikkel nekem kedvező tapasztalataim vannak és enyhe allergiás rhinitisbenjavasoltak. Íme:

Xyzal: levocetirizin: már recept nélkül kapható.

6 hónapos kortól adható az USA-ban, Magyarországon 2 éves kortól

• 2- 5 éves kor között: 2×2,5 ml adható naponta
• 6 éves kortól: 1x10ml
• Vesekárosodás esetén orvosi felügyelettel szedhető csak csökkentett dózisban

Claritin vagy Loratadin: nem szedáló második generációs antihisztamin, nem receptköteles

• 2 éves kor alatt nem ajánlott
• 2-6 éves kor között vagy 30 kg alatt: 1x5ml szirup javasolt
• 12 éves kor, vagy 30 kg felett: 1X10ml (bármikor a nap folyamán)

Aerius vagy Desloratadin: nem szedáló második generációs antihisztamin.

• 1 éves kortól már adható, de cserébe receptköteles
• 1-5 éves kor között: 1X2,5 ml (fél adagolókanál)
• 5-11 éves kor között: 1×5 ml (egy adagolókanál)
• 12 év és felette:1X10 ml (két adagolókanál), vagy 1 tabletta.

Allegra vagy Fexofenadin

• 12 éves kor felett naponta 1x 1 tabelttát lehet alkalmazni.
• Allegra Junior 30 mg: 6-12 éves korú gyermekek részére ajánlott
• szirup nem elérhető.

Zyrtec vagy Cetirizinnéven kapható: az egyik legismertebb szer. Második generációs enyhén álmosító, szedáló hatású. Szirup és tabletta is elérhető.

• 2 éves kor alatt nem adható, mert nem volt rá vizsgálat.
• 2-6 éves kor között: 2×2,5 mg, azaz 2x5csepp
• 6-12 éves kor között: 2X5mg azaz 2x10csepp
• 12 éves kor felett: 1X10mg azaz 1X20csepp.
• Máj és vesekárosodás esetén 6 éves kor alatt nem adható, és utána is csak szigorúorvosi felügyelettel.

Összegezve ezek a szájon át adandó második generációs antihisztaminok nagyjából hasonló hatékonyságúak, adagolásukban és ízükben térnek el főként.

De mi van akkor, ha szájon át nem tudjuk alkalmazni, mert elutasítja a gyermek?

2 féle spray létezik antihisztamin hatóanyaggal, de ezeket is kizárólag 6 éves kor felett lehet alkalmazni: Allergodil orrspray vagy szemcsepp (azelastin), Opatanol 1mg/ml oldatos szemcsepp (olopatadin).

Mikor van szükség szteroid tartalmú orrspray-re gyermekeknek?

Az allergiás tünetek csökkentésében nem vitás, hogy ezek a leghatékonyabb gyulladáscsökkentő szerek. A tünetek 90%-át csökkentik szinte napok alatt. Elsőként választandó szer közepes, vagy súlyos allergiás rhinitis esetében. Naponta csak egyszer kell adagolni és mindegyiknek nagyjából hasonló hatékonysága van.  Sokan kombinálják ezt szájon áti antihisztaminnal, de együtt alkalmazva nem hatékonyabb, mint az önálló alkalmazása.

Az ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma) 2019-es ajánlásában egyértelműen olvasható, hogy mind a szájon áti mind az orrbafúvós antihisztaminok kevésbé tudják jól visszafogni a tüneteket az orrbafújós kortikoszteroidokkal szemben, ezért súlyos, vagy közepes tüneteket okozó formákban elsőként választandó szer a szteroid tartalmú orrspray. Ugyanakkor ennek életkori megkötései vannak, a legtöbb szer 6 éves kor felett használható, valamint gátat szab alkalmazásának a szülői „félelem” is. Mivel az ARIA ajánlás főképp felnőttek körében végzett vizsgálatokon alapul, így az eredményei teljesen gyerekekre nem vetíthető ki. Az 5 éves, vagy annál fiatalabb gyermekeknél csak nagyon körültekintően, biztos diagnózissal és az alkalmazási előirat szerint fogjuk javasolni a szteroid tartalmú orrspray-ket. Komplikáltabb helyzetben pedig gyermekallergológus szakorvoshoz irányítjuk őket.

Miért ne félj  a a szteroidos orrspraytől?

A legtöbb szülői félelem a „szteroid” szót övezi. Sokan azért félnek tőle, mert nem ismerik, vagy mert az anabolikus „testépítők szteroidja” jut eszükbe, vagy láttak olyan súlyosan beteg embert, akinek magas dózisú tartós szteroid terápia volt az egyetlen lehetőség a betegsége kezelésére.

Hangsúlyozom, az orrspray-k átmeneti (szezonális pollenallergiás időszak) alkalmazásánál, a nem várhatóak azok a szisztémás mellékhatások, amelyek nagy adagú, szájon áti készítmények tartós szedése (több, mint 3 hónap) esetén lépnek fel. Mometasone-nal (Nasonex) végeztek egy olyan kísérletet is, amely 1 évig tartott és bizonyította, hogy nem volt hatással a gyermekek növekedésére, mégis körültekintő javaslatuk az, hogy hossztávú kezelésnél testmagasság ellenőrzést javasolnak.

Hány éves kortól adható?

A szteroid tartalmú orrspray-k már 4 éves kor felett használhatók (Flixonase), 6 éves kor felett használható az Avamys is és mind receptkötelesek. Fontos tudni – bár a szakorvos fog mérlegelni – de az „Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez” gyermekekre vonatkozó fejezete a fluticason tartalmú szerek adását már 3 éves kortól megengedhetőnek tartja.

A legismertebb szerek az Avamys és Flixonase (fluticasone), valamint a Nasonex (mometason). Létezik egy kombinációs orrspray is (Dymista), ami antihisztamin és szteroid kombinációt tartalmaz, talán ez a leghatékonyabb, olyan mintha az Allergodil orrsprayt „összekevernénk” egy Avamyshoz hasonló (fluticasone proprionát) szerrel. Viszont ez egyelőre csak 12 éves kor felett adható szakember javaslatára.

Kérdésként merülhet fel, ha az 5 éves gyerek enyhe allergiás tüneteket mutat, szedi a szájon át a kis antihisztamin szirupját lelkesen minden nap, de az orrdugulása még fennmarad, mit lehet tenni?  Ilyenkor jönnek a szép magyar nevükön lohasztó orrspray-k: Nasivin, Otrivin, Novorin stb, ám ezeket maximum 7-10 napig ajánlott alkalmazni, mert utána függőség alakulhat ki és nagyon, de nagyon nehéz őket letenni. Tapasztalatból mondom, ne csináljátok tovább, mint 7-10 nap. 1 éves kor alatt sem javasolom, bár abban az életkorban elenyészően ritka a légúti allergia.  Amit viszont vég nélkül lehet és semmi, de semmi káros hatása nincsen, az a fiziológiás sós orrspray (recept nélkül patikában így beszerezhető), ezzel át lehet öblíteni az orrot naponta többször is.

Amennyiben a lohasztó orrspray-k alkalmazását követően is fennáll az erős orrdugulás, hiába a szájon áti antihisztamin és 6 éves kor alatti a gyermeked, javasolom, hogy keressétek fel gyermekorvosotokat, aki eldönti, hogy gyermek-allergológus, vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz irányít tovább a terápia megbeszélése céljából.

 

Források:

Bittera István és mtsai: Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez 2001.

Pediatric allergic rhinitis: https://emedicine.medscape.com/article/889259-overview(2018)

Lizanne Noronha és mtsai: Diagnosis and management of allergic rhinitis in children. Presciber (2017)

Dr.Éliás Tünde: A pollenallergia és kezelési lehetőségei gyermekeknél. Gyermekorvos Továbbképzés XIX.évf.4.szám 184-188.